A csalogány-népdalkórusról

A Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának Csalogány énekcsoportja egész évben szorgosan  készül  az év közben adódó fellépésekre.  A próbafolyamatokról és az idei év eseményeiről beszélgettünk a tagokkal.   

Robotka Angéla, a klub elnöke és oszlopos tagja, elmondta, hogy valamikor  nagy létszámú énekcsoport tevékenykedett Szenttamáson, de ahogy a településen is lassan elfogy a magyar nyelvű lakos, a kórusban is egyre csökken a tagok száma. Jelenleg 11 tag énekel a csoportban, ezért az olvasókat is arra szeretnénk buzdítani, hogy bátran jelentkezzenek.

Kovács Blanka, a csoport oktatója, a dalokat igyekszik az énekkar igényei szerint kiválasztani. Általában egy-egy csokorhoz több dalt is tanulnak majd a  gyakorlás során derül ki, melyek azok, amelyek összeillenek és ”beválnak”. Ezekből áll össze a csokor. Blanka a  dalokat szakirodalomból, vagy az internetről válogatja. Előszeretettel dolgoznak  Bodor Anikó gyűjtéseiből. 

A legutóbbi két alkalommal Dél-Alföldi dalokat választottak. 

„Mivel mi itt élünk a csoport úgy érezte, a saját dalainkat kell ismernünk. Volt már példa arra is, hogy moldvai, székely, somogyi vagy más tájegységi dalait is énekeltük. Az idei évben  azonban csókai dalokat választottunk. Nagyon szépek és különlegesek. Csodálatos volt megismerni, hogy milyen apró hajlítások és milyen kis részletek miatt más, mint egy másik tájegység dalai”- mondta Angéla.

 

Idén is több eseményen tudott részt venni a csoport. Ilyen volt az egyesület által szervezett május 28-i záróünnepség, vagy az MNT által támogatott Aratóünnepség, ahol az ünnepi műsor szerves része volt az énekkar fellépése. A Péter Pál napi búcsúban valamint a Durindó népzenei fesztiválon, miden évben szebbnél szebb dalokkal képviselik községünket, és Blanka azt is elárulta, hogy szakmabeliektől  biztató kritikát is kaptak. 

 Az idei év szeptemberében még előttük áll  a Szenttamási Templombúcsú,  majd  szeptember végén Adán a “Klári néni dalai” nevű rendezvény, melyre egyesületünk az idén első alkalommal kapott meghívást. A téli hónapokra is vannak már tervek, hiszen karácsonyra évzáró ünnepséget terveznek. 

Az asszonykórus egyházi  eseményeken is nagy örömmel vesz részt, ha meghívásban részesülnek, és szívesen sajátítanak el egyházi dalokat is.

Nesebik Erzsébet már 1996 óta tag. Elmondta, hogy a csoportvezetők mindig szép dalokat találnak nekik, amit örömmel énekelnek. A próbákat a tagok komolyan veszik, általában minden héfőn vagy kedden tartanak egyet, melyek egy vagy másfél órát vesznek igénybe. A tagok próbálnak mindig ott lenni és alkalmazkodni az oktató és társaik idejéhez  – mesélte Erzsi néni.

Szabados Eta is már régóta erősíti a csoport működését. Elmondta, hogy az utóbbi pár évben a koronavírus-járvány mellett is igyekeztek gyakorolni. A próba folyamatán ez nem sokat változtatott. Mikor a csoportvezető meg tudta tartani a próbát, mindenki törekszik megjelenni. Az összes tag komolyan veszi a közös éneklést, akkor is, ha úgy alakul, hogy valaki nem tud megjelenni, nélküle próbáznak. De Eta néni azt szereti a legjobban, ha az egész csoport részt tud venni egy-egy fellépésen, hiszen az a legszebb, ha együtt tudnak kiállni és bemutatni közös munkájuk gyümölcsét.

A fellépésekhez elengedhetetlen a megfelelő viselet. A viseleteket is autentikusan próbálják  beszerezni. Például a moldvai viseletet elég nehéz volt beszerezni, mivel kevés olyan település van Vajdasában, ahol van ilyen vislet. De kaptak már ruhákat Óbecséről, Bácskossuthfalváról és Szabadkáról is. Hálás köszönet nekik, hogy együttműködésükkel segítik a munkát.

Az egyesületnek somogyi, délalföldi és egyszerű fellépő ruhái vannak. A ruhákat sokszor csak kiegészítik, ha szükségs, akkor az adott kiegészítőt sajátkezűleg elkészítik. 

„Igyekszünk arra, hogy a viselettel ne legyen semmi probléma és megfeleljen a kritériumoknak. Erre nem is kaptunk még negatív kritikát„ – mondta Angéla.

A Csoóri Sándor Alap támogatja a fellépőruhákat, az oktatói díjat és az utiköltséget is. Az Önkormányzat is  támogatja őket, valamint fellépési lehetőséget is biztosít, ilyen  pl. a már említett Péter Pál ünnepség. Valamint hálás köszönet még a „Emberi és Kisebbségi Jogok és Társadalmi Dialógus Minisztériuma,, -nak. Nélkülük nem tudnák  kihozni magukból a maximumot.

 

Az énekelni és zenélni vágyok figyelmébe ajánlanánk az októberben tervezett új csoportok megalakulását. A már meglévő és sikeresen működő csoport mellé, szeretnének egy fiatalabb tagokból álló csoportot is létrehozni, és ha van rá igény, akkor citera oktatáson is gondolkodnak a szervezők.